Vegyes
Cycamyca 2008.03.27. 20:28
1.A szerrencse" valójában nem más, mint hogy az ember körülnéz, hogy meglássa, hol vannak a barátai: mert az
angyalok az ő szavaikon keresztül hallatják a hangjukat.
2.Úgy élj a jelenben, hogy a jővőben megbánás nélkül létezhess...
3.Ó drága Napfény, tündér Holdvilág!
Sugárotokból él e holt világ,
s körökben, miknek útja végtelen,
ragyogtok nyüzsgő emberek felett:
ó hogy szeretnék élni veletek!
Hallottam egykor, régen, hajdanán,
van egy sziget, melyet túl Indián
rejt kék ölén a Déli Óceán:
hol smaragd-erdőn aranyág fakad,
s tündér les rád minden virág alatt!
Ki ide ér, az többé sohse sír,
haja nem őszül, arca rózsapír, -
ó Boldogság, hadd jöjjek most veled,
míg a tündérek szigetére érünk,
hol örök fényt szitál a kikelet!
4.
"A barátok olyanok mint a csillagok. Nem mindig látod őket, de tudod, hogy vannak."
5."Nem az a fontos, hogy meddig élünk, hogy meddig lobog vérünk, hogy csókot meddig kérünk és adunk,
hanem az, hogy volt egy napunk, amiért érdemes volt élni."
6."Sokszor a lélek ura a létnek, sokszor a szív parancsol az észnek. Sokszor fáj a szív és sokszor a lélek,
sokszor mindkettő, s ez az élet."
7."Ha az ember magányra vágyik, akkor nem az egyedüllét, hanem csak a megfelelő ember közelsége kell neki!"
8.
"Csak olyan gyorsan vezess,amilyen gyorsan az őrangyalod repülni tud!..."
9."A szél a levegő azon része, amelyik siet"
10."Vannak akik szeretik a hatalmat, és vannak akiknek hatalmuk van szeretni"
11."Sose halunk meg"
12."Messziről jött ember, sokára ér ide"
13.Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
valaki jön valaki megy,
S az emlék megmarad
14."Az élet könyvéböl nem téphetsz ki lapokat.Meg kell tanulnod tovább lapozni, majd ha kell ,újrakezdeni."
15. "Félelmed csak saját magad győzheted le"
16.Amit ma megtehetsz ne halazd holnapra.
17."tedd tönkre azt ami tönkretesz!"
18.“…Van úgy , hogy megfeszülve erőlködsz… Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt, Úgy
kell szeretned, mintha sosem bántanának, Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne, Szívedből kell jönnie,
ha azt akarod, hogy jó legyen.”
19. Egy angyal vagyok akinek nem nőttek szárnyai - szégyen. Egy angyal szárnyak nélkül. Nem nehéz belátni -
nem vagyok angyal. Egy angyal voltam. Lehettem volna az. Az angyal, aki egyéletű, és nem tud vele mit
kezdeni, hogy ilyen végzet nélkülien egyéletű, hogy ilyen végzetesen szárny nélküli.
20.
“Barát az, akinek az ember kiöntheti szíve teljes tartalmát, és darabokra apríthatja, tudva, hogy a
leggyengédebb kezek fogják megrostálni; megőrzik belőle azt, amit érdemes megőrizni, a maradékot pedig egy
gyengéd, szeretetteljes lehellet fogja tovafújni.”
21.“A séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és
úti céllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban, megérkezett a
séta céljához, mely soha nem egy ház vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen
érintkezés a világgal. Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek vagy mezőnek, ütemesen
átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban
úgy érzi, hazatért séta közben …. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek az élet
feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult minden
munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek. Gondold meg, hogy a földön jársz
és csillagok alatt sétálhatsz. Nagyszerű dolog ez!
22.-,,Élj úgy, hogy ahol ott vagy, ne vegyenek észre, de hiányozz onnan, ahonnan elmentél."
23.-„Tánc közben az lehetsz, ami csak lenni akarsz abban a pillanatban.”
24.-„Az idő percekben múlik. A percek gyorsan tovatűnnek az élet egy ősvényét határozva meg, ami egy
bizonyos vég felé fut. Hányszor állunk meg, hogy ezen eltanakodjunk, hogy kutassuk minden létező okát, hogy
eltanakodjunk vajon mi választottuk-e ezen ősvényt, vagy csupán becsukott szemmel odasodródtunk? Mi lenne,
ha meg tudnánk állni minden értékes percben mielőtt tovatűnne? Láthatnánk a gereblyék végtelen sorát, melyek
az ősvényt szántják, és látnánk a lehetőségeket, melyekkel más utat választhatunk!”
25.-"Ha nincsennek ellenségeid és kritikusaid, akkor nem is vagy igazi egyéniség."
26."Egyedül a társaságban, Ezrek közt egyedül..."
27.
"Újra kell kezdeni mindent,
-minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
-minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet és minden életet
- kezünket mindenkinek újra odanyújtani.
Újra kezdeni mindent e világon,
-megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk sürgetve dalol,
újra hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol..."
28.
Ahol nincs te, ott nincs én se.
29.Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az... A
nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a
barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi
már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.
30.Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat, de ha tévedek, és
csak a mai nap van nekünk, szeretném elmondani neked, mennyire szeretlek, és hogy sosem felejtelek el.
31.A valóságot megragadni
s azon jóval túllépni
a hagyományokat elfogadni
s a korlátokat széttépni
újat, nagyot, megváltást hozni
s mellette az elődöket tisztelni
csalódást senkinek nem okozni
s az egész létezést átértékelni
kilépni a fizikai létből
s egy magasabb létállapotba jutni
kitörni az időből s a térből
s a végtelenben szabadon szárnyalni
szólni mindenkihez, ki él
férfihoz, nőhöz, gyermekhez, agghoz
átrepülni az univerzumon
s elérni magához a Naphoz.
32.Holnap újra lesz egy fonál,
melyen lenghet majd életem.
Holnap újra szólal egy szó,
s ismét dalolhat énekem.
Holnap újra lesz egy pohár,
melyet tarthat majd két kezem.
Holnap összeforr egy lélek,
s utána éltem élhetem...
33.
Lepergek néha az idorol,
Mint korhadt fáról a kéreg, a héj,
És elidozöm kissé a semmiben,
Hogy ne féljek, és hogy te se félj.
34.Mindenkinek a maga módján kell eljutnia a teljes önfelismerésig. Az utak száma végtelen, mégis mind
ugyanoda vezet.
35.Két világ van: az, amelyikről álmodunk, és az, amelyik a valóságban létezik.
36.Ha egy férfi és egy nő képes életre kelteni a Szeretetet, azzal ők ketten nemcsak maguknak, hanem az
egész világnak jót tesznek.
37.Azok a pillanatok, amikor úgy érzed, hogy amit teszel, az bolondság, azok a bölcsesség nagyon ritka
pillanatai.
38.A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint
szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni.
39.Ha szeretsz valakit, az egyetlen értékes ajándék, amit adhatsz neki: a megértés minősége.
40.„Van olyan csend,
hová nem hatolnak el a szavak.
Él még az ősi béke,
melyet szívünkben hordozunk,
és el nem veszítünk.”
41.Amikor valami valóban megtörténik, az mindig elmondhatatlan.
42.“Hogy mennyire valódi a spiritualitásod, azt az emberek rosszindulatából tudod lemérni. Ha csak lenéznek,
megvetnek és semmibe vesznek: alacsony fokon állsz. Ha indulatokat váltasz ki: magasabb szintre kerültél. Ha
üldöznek: … akkor már valaki vagy!”
43“… s amikor a pillangó megmozdítja a szárnyát, fuvallat száll az egész Föld körül; amikor porszem esik a
földre, az egész bolygó egy kicsit súlyosabb lesz, és ha lábaddal toppantasz a Föld kissé eltér a pályáról.
Amikor nevetsz, körben terjed a vidámság, mint a tóban a vízgyűrűk, és amikor szomorú vagy, sehol senki nem
lehet igazán boldog …”
44."A barátság nem mérhető másban, mint emlékekben, nevetésben, békében és szeretetben."
45.
"Ne feledd, akinek barátai vannak, nem lehet felesleges!"
46.„A Csodát talán nem érthetjük meg, átélhetjük, részeseivé válhatunk - s így részünkké válik. "
47.
"A nő szépsége nem a ruhákban, amiket hord, nem az alakjában vagy a frizurájában rejlik. A nő szépségét a
szemében találod, mert a szem bejárat a szívhez, ahol a szeretet lakozik.”
48."Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor a belső tűz kialszik, majd egy másik emberi lénnyel való
találkozástól újra fellobban. Hálásnak kell lennünk azoknak, akik megint meggyújtják a lángot."
49."Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak, egyszerűen csak szeress, és fontos leszel." (
50."A nemkívánatos dolgok elméből való kitörléséhez nem kell "kemény fiúnak" lenni. Ami fontos, az a lelki
béke, és hogy képes legyél szembenézni bármivel, anélkül, hogy elfutnál előle. "
51."Nem azt mondom, hogy ne káromkodj. Azt mondom, kezdd el megfigyelni, érezni, ahogy az efféle szavak
beszennyezik a teret. S utána nyisd ki a szád!" :)
52."Beszéd vagy csönd, mozgás vagy mozdulatlanság, a lényeg a könnyedség. Bármit is csinálsz, legbenső
lényedben maradj mindig könnyed, csöndes, nyugodt, kiegyensúlyozott."
53."Jobban prédikálhatsz az életeddel, mint a száddal. "
54.Van úgy, hogy azt hiszed,
Nem kellesz senkinek
Egyedül vagy a világon.
Gondolj arra, hogy vár még rád,
Ezer csoda amit nem láttál,
S ezer ország nyitja rád kapuját,,
55.Nézz a tükörbe,
Lásd, amit látnod kell,
És higgy abban, amiben hinned kell,
És tedd meg, amit te magadtól elvársz.
Az úr veled van, vigyáz rád.
56."A végén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt az életedben,hanem hogy mennyi élet volt az éveidben."
(Abraham Lincoln)
57,"Azért,hogy szabadon, boldogan élhess, fel kell áldoznod az unalmat. Nem mindig könnyű ez az áldozat."
58."Egy kérdésre adott legrövidebb válasz a cselekvés."
59."Annak a tükörnek, amelyet mások elé tartasz, mindkét oldalán tükör legyen!”
60.„Boldog, aki mindenkiben a jót látja, de naív, aki mindenkit jónak hisz.”
61.„A világot a saját kis kulcslyukunkon át látjuk.”
62.„Az ember a megélt pillanatainak az egésze.”
63.„ Milyen furcsa, az ember mindig azt hiszi, hogy az ő élete a legnyomorultabb!”
64.„Egy kapcsolat igazi próbája, hogy bár nem értünk egyet, nem eresztjük el egymás kezét.”
„Önmagát kell vádolnia annak, akinek üresek a napjai. A hétköznapok is kincseket rejtenek magukban, csak meg
kell keresnünk azokat.”
Az életben sokkal többet érhet el az, akinek álmai vannak, mint az, aki mindig megmarad a realitások alapján.”
„Az ember olyan lény, amely jövő nélkül nem képes élni.” (Josef Ratzinger)
" Nem tudod,hogy mit rejt a sorsod,
mosolyt hoz-e, vagy könnyeket.
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
s őrizd meg a szép perceket!
Tudod mi a bánat?
"Várni vkit,ki nem jön többé vissza...
Eljönni onnan,hol boldog voltál,
S otthagyni a szívedet örökké..."
"De bármi fáj nagyon, sírni nem látsz, nem hagyom. Játszom, mint egy bohóc a színpadon."
A szerelem létezése
“Kezdetben azt gondoltam, hogy a halálod
veszteség volt és pusztulás,
fájdalom és bánat, melyet aligha lehet elviselni.
Csak most kezdek rádöbbenni,
hogy az életed ajándék volt,
s egyre erősödő szeretet maradt utána.
A halál miatti elkeseredés
elpusztította magát a szeretetem tárgyát,
ám a halál ténye
nem pusztíthatja el mindazt, amit tőled kaptam.
Kezdek rádöbbenni, hogy az életedre kell gondolnom,
nem pedig a halálodra, és arra, hogy elmentél közülünk.”
(Marjorie Pizer)
„Nem a tulajdonságaink határozzák meg, hogy kik vagyunk, hanem a döntéseink.” Harry Potter
Elmentem
egy buliba Anyu, s emlékszem a szavaidra.Megkértél,h ne rúgjak be,így
nem ittam semmit.Büszke voltam, ahogyan azt előtte megmondtad.Nem ittam
alkoholt vezetés előtt Anyu,és a többiek gúnyolódtak is.Tudtam, hogy
igazad volt Anyu,és h neked mindig igazad van.A buli lassan véget
ért,és mindenki hazaindult.Ahogy az autóhoz léptem,tudtam,h épségben
haza fogok érni:nevelésed alapján-felelősségteljesen és büszkén!Lassan
mentem Anyu,s bekanyarodtam egy kis utcába.De a másik sofőr frontálisan
belémhajtott.Ahogy fekszem itt a járdán Anyu,hallom a rendőröket,hogy a
másik sofőr ivott.És most én vagyok az,akinek ezért fizetnie kell!Itt
fekszem,haldoklom!ANYU KÉRLEK SIESS!Hogy történhet ez velem?Az életem
kipukkan,mint egy lufi!Körülöttem minden tiszta vér Anyu,legtöbb az én
vérem.Hallom,az orvos azt mondja,h már nem tud segíteni rajtam.Csak azt
akarom mondani Anyu,esküszöm,tényleg NEM ittam.A többiek voltak,akik
ittak.A másik sofőr is ilyen buliban volt,mint én.Egyetlen különbség:ő
volt az,aki részeg volt,én vagyok az,aki most meghal!MIÉRT isznak az
emberek Anyu?Erős fájdalmaim vannak,mint a késszúrás,olyan erősek!A
férfi,aki belémjött,fel-alá szaladgál,én itt fekszem...és haldoklom.Ő
meg csak néz rám hülyén!Mondd meg a BÁTYÁMnak, hogy ne sírjon Anyu.És
mondd meg APUnak,h legyen most bátor.Ha már a menyországban leszek
Anyu,írasd a sírkövemre:"Apja lánya".
Valaki mondhatta volna neki,h
ne igyon,ha vezet.Ha mondta volna neki vki,most nem kellene
meghalnom.Már alig kapok levegőt Anyu,nagyon félek.KÉRLEK NE SÍRJ
MIATTAM Anyu.Mindig ott voltál,mikor szükségem volt rád!Mielőtt
elmegyek,van egy kérdésem:NEM ÉN VEZETTEM RÉSZEGEN,MIÉRT NEKEM KELL
MOST MEGHALNI?" (Reszlet, egy lany utolso telefonbeszelgetesebol az
edesanyjaval.)
Kérlek küldd tovább!Próbáljuk megismertetni mindenkivel,h felfogják,mit is jelent mindez!"
Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem
vagy mellettem.
A nő barátait elfelejti, szerelmeit soha. A férfi szerelmeit elfelejti, barátait soha.
Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.
Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented magát a világot.
Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden.
Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz
Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelented magát a világot.
Szeretni semmi. Ha szeretnek, az már valami. Ha szeretsz és szeretnek, az a minden.
Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz
Ha akarod, különb is lehetsz a többinél. Az álmok világába repítő gyönyörű ifjú, költői szerelem - csakis az
adhat boldogságot a földön!
Önmagában véve a nemi érzésben, a részvét és imádat érzésében az a közös, hogy az ember a maga élvezetével
egy másik embernek is jót tesz.
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
És akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat.
Miközben alszol, én az esőben állok, és nézem, ahogy a cseppek a hajamról az arcodra hullanak, és te mintha
mosolyognál álmodban, de mégis néma vagy.
Ígérd meg azt, hogy kezed kezemből vissza nem veszed,
s akkor is szeretni fogsz, mikor már én is vén leszek.
S ajkad lezártam egy oly hosszú csókkal,
Hogy addig mennybe értünk, s angyalok
Kacagtak ránk az égi balkonokról...
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkezô bogár.
A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.
Egy érintés csak az éjszakában,
s csókom máris zizegve rezdül,
örök titkom e szó: a halálban
is szeretlek, s egy életen keresztül.
Boldoggá tesz az a tény, hogy mellettem vagy és láthatlak téged, de ha újra és újra csókolhatnálak,
átkarolhatnálak, és ezzel összekuszálnám a dolgokat olyannyira, hogy ezzel mindent megkaphatok belőled,
akármit, amit akarok, akkor boldogabb lennék. Az egy álomba illő pillanat lenne.
Azt kívánom, bárcsak világosan el tudnám mondani neked, amit érzek. Ezt nem lehet olyan puszta szavakkal
megmagyarázni, mint amilyenek ezek.
Az igazi szerelem felemel, és mindig többre sarkall. Lángra lobbantja szívünket, és békét teremt az elménkben.
Te ezt tetted velem, és remélem, én is ezt tettem veled.
De hogyha telve volna szívem,
A legdicsőbb emlékek kincsivel,
Kiszórnám azt e pillanatban mind,
S téged hagynálak benne egyedűl.
Mint könnycsepp sivatagban,
mely visszatért a porban,
így múlnék el nélküled.
Mint gyertya vad szélben,
ahogy harcol a sötéttel,
így múlnék el nélküled.
Szebb a világ, amióta tudom, hogy te is benne vagy.
Oly szenvedélyesen szeretlek, hogy szerelmem nagy részét elrejtem, nehogy rád nehezedjen a súlya.
Nem tudom, mi voltam eddig,
Ámde azt sem, mi leszek;
Tőled függ, hogy sötét árnyék
Vagy fényes sugár legyek.
Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt.
A férfiak lelke? Mint a körhinta.
Váltogathatod a lovacskákat, de mindig ugyanazt a kört járod.
A férfiak lelke? Mint a körhinta.
Váltogathatod a lovacskákat, de mindig ugyanazt a kört járod.
Humor
Ki soha minden valószínűség ellen vakon nem hitt, ki soha nem kételkedett: az sohasem szeretett életében.
Eötvös József 22
Plátói szerelem: lekvárosüveg kívülről nyalogatva.
Graffiti
Itt a szerelem áldott, könnyű,
Boldogan balga dolog,
Aki szeret kinézi párját
S nagyon reá mosolyog.
Az öngyilkosság legjobb ellenszere az idő. Meg a szerelem.
A szerelem és szeretet közt nagy a különbség. Az első vak, a másik szemes.
A szerelem a nőt ravasszá teszi, a férfit együgyüvé.
A való szerelem a Naphoz hasonló, melynek sugarai annál melegebbek, minél sötétebb helyre esik.
Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se, de érzem:
így van ez, és a szívem élve keresztre feszít.
Fájdalom
- A természetes szeretet, az igazi, az milyen?
- Olyan, mint a levegő. Észrevétlen marad, de nem lehet élni nélküle.
Szeretet
Ne félj az elválástól! A távollét olyan mint a szél. A kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja.
A láz egyre feljebb szökik, és még feljebb, aztán kezdődik elölről, és mire észreveszed, már szerelmes vagy.
Ki törvénykezhet a szerelmesek felett? A szerelem önmaga törvénye.
Szeretni úgy is lehet,
hogy nem mutatod meg,
szeretni úgy is lehet,
hogy lábad megremeg,
szeretni úgy is lehet,
hogy csókolni nem mered,
szeretni úgy is lehet,
hogy könnyed megered.
A szerelem, ha csak beszélnek róla, könnyen feledésbe merül, de ha gyakorolják, akkor ellenállhatatlan.
Amikor beleszeretünk valakibe, az a benyomásunk támad, hogy az egész univerzum mellettünk áll, és támogat.
Arra pazaroljuk az időnket, hogy a tökéletes szerelmet keressük, ahelyett, hogy megalkotnánk azt.
Tudnom kell, van-e remény. Fél éjszakán át sóhajtoztam éber álomban. Várom, hogy kezed, szemed, ajkad...
holnap végre láthatom.
Angyal azt mondja: égi öröm;
ördög azt mondja: pokoli kín;
ember azt mondja: szerelem.
Arcod keresem a naplementében,
amit máshonnan látunk, Te meg Én.
Neked az óceánról ragyog vissza,
nekem a fák közt szűrődik át a fény.
"Ma mosoly,holnap könnyek.Ma meg nehlz,holnap könnyebb.Nézz az égre a legszebb fényre,láss egy álmot s
harcolj érte!,,
A szerelemnek hirtelen kell érkeznie, villám és mennydörgés között - mint egy égiháborúnak, amely úgy szakad
az életre, felforgatja, elragadja az ember akaratát, mint a falevelet, és örvénybe sodorja mindenestül.
A testek, amelyek a szenvedély oldatában egyszer összevegyültek, örökké emlékeznek.
Tudta, hogy vannak szebb arcok, nemesebb arcok, tisztább arcok - de éppen ez az egy arc hat rá, és uralkodik
rajta. Ez az egy arc az egész világon. És ő maga ruházta fel ezzel a hatalommal
Életem nagy értelme: ő. Ha mindenki más elpusztulna, és csak ő maradna életben: általa továbbélnék én is! De
ha mindenki megmaradna, csak ő pusztulna el, az egész világ idegen lenne számomra, nem érezném magam többé
részesének.
De a remény felütötte gyenge fejét, és én vigyázni fogok rá, mert szerelem nélkül az ember lelke elszáradna.
Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.
Jobban szeretem, ha mindenki utál, mint ha színeskednem kell bárki szeretetéért.
A harc alább hagy bennem,
De nem felejtek semmit,
És kezdeném is újra.
Neved szép betűit
Ámor homlokomra írta.
Ígérd meg azt, hogy kezed kezemből vissza nem veszed,
s akkor is szeretni fogsz, mikor már én is vén leszek.
Mondd, szeretsz, szeretsz... Hangod úgy zenél
mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj:
de ne feledd, hogy némán is szeress...
S ajkad lezártam egy oly hosszú csókkal,
Hogy addig mennybe értünk, s angyalok
Kacagtak ránk az égi balkonokról...
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkezô bogár.
Egy érintés csak az éjszakában,
s csókom máris zizegve rezdül,
örök titkom e szó: a halálban
is szeretlek, s egy életen keresztül.
Ki miért születik meg, és mi célja a földön?
Van, kinek ez éden, de van, kinek ez börtön.
Köszönöm, nekem tőled válik édenné.
Kezemet nyújtom, kérlek, ismerj fel,
Értsd meg, amit mondok, kérlek, fogadj el.
Ha nálad lesz egy kérdés, nálam biztos lesz egy válasz,
Ha választanod kell, kérlek, engem válassz.
Ha akartam valaki lenni, csak érted volt.
Már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az eső
össze szivünket.
A szívem börtön, és benne az őr én vagyok,
és talán most először érzem erről a helyről,
többé már nem engedlek el.
Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.
Ha Isten egy DJ,
az élet egy táncparkett,
a szerelem egy ritmus,
és te vagy a zene.
A világ kevésbé riasztó hely, mert létezel.
De hogyha telve volna szívem,
A legdicsőbb emlékek kincsivel,
Kiszórnám azt e pillanatban mind,
S téged hagynálak benne egyedűl.
Mosolyom mögé néztél,
és bánatot láttál;
én benned magamra leltem,
én a tiéd vagyok, mert rám találtál.
Mint téli hó alól a hóvirág,
Mint tavaszi szélben a kerti fák virága,
Úgy búvik ki az én szívemből,
S énekel a szerelmemről egy madárka.
Arról dalol, hogy rám találtál,
S ajkaimra csókot adtál egy éjjelen,
Azóta a boldogságom -
Azóta a boldogságom végtelen.
Tengernyi ember vehet körül, mégis magányos vagyok. Olyankor rád gondolok.
Ha semmi nem megy többé,
akkor angyal leszek - csak neked.
Minden sötét éjszakán megjelenek előtted,
s aztán elrepülünk, messze innen,
és soha többé nem válunk el.
Még ha holnap el is tűnik minden, amíg rám mosolyogsz, másra nincs is szükségem.
Ha a hegyek kisimulnának,
és a folyó medre is kiszáradna,
és ha a föld eggyé válna az éggel,
ha télen mennydörögne, és nyáron hó esne,
akkor sem szeretnélek kevésbé, csak jobban.
Nem lesz könnyű, iszonyú nehéz lesz. Minden nap meg kell küzdenünk, de én erre vágyom, mert akarlak téged
mindenestül, örökre, együtt, minden nap.
Körülöttem az emberek mind szerepet játszanak, de ha veled beszélek, az vagyok, aki lenni akarok.
Ajkunk módot talált, hogy elmondja, amit szó nem mondhat el sosem.
Veled akarom a múltat elfeledni,
Az életen csak nevetni,
Mert te megtanítottál szeretni.
Csak egy csók volt... De soha ne feledd:
Neked adtam benne a lelkemet.
A józan ész nyert, a barátság vesztett,
mert szívemben a szeretet szerelmet ébresztett.
Én vagyok én,
Ha csendre vágysz, az vagyok én,
Az leszek melletted,
Belopódzok halkan a szívedhez.
Átküzdöm magam minden akadályon,
míg az ajtó mögé nem érek.
Legyőzöm, ami szembeszáll velünk,
és akkor végre eljutok hozzád.
Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem, ameddig jó nekem,
De azt hiszem, most van itt a perc, hogy fogd a két kezem, az kell nekem,
Mert ha itt vagy velem, a szívem megpihen.
Körkörös repülés, vagy körkörös zuhanás?
Kell, hogy érts, kell, hogy láss!
Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz, én megfogom a kezed.
Szakadék fölött mozdulatlan lebegő,
Kitárt szárnyú angyali szerető,
Jó lesz, ha figyelsz, jó lesz, ha érted,
Én itt vagyok veled, és szeretlek téged.
Oly szenvedélyesen szeretlek, hogy szerelmem nagy részét elrejtem, nehogy rád nehezedjen a súlya.
Álmaimban szárnyaidhoz érnék,
angyalcsókot ajkaidról kérnék.
Karjaid közt hamvaimmá égnék,
de angyalodként hozzád visszatérnék.
Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál,
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.
Én áldom a sorsom
Minden áldott percben,
Hogy rám bízott Téged,
És rád bízott engem.
Bizalmat csak egyszer
Adok, és csak egyszer
Kapok, mégsem kell félnünk, érzem, mert
A közöttünk gyúlt szikra
Hatalmas tűz mára,
Gyönyörben és mélyben hűség védett vára.
Ma éjjel újra itt vagyok,
Mit érzek, láthatod.
Itt vagyok, és nem álmodom
A könnyeket arcodon.
Tudnod kell, mennyit érsz nekem:
Te vagy az életem.
Mikor itt vagy, megszűnik a külvilág, csak az idő rohan tovább. Bárcsak megállíthatnám!
Te vagy a kezdet, és te vagy a vég,
Nélküled nem bírnám, érzem, feladtam volna rég,
Csak annyit kérek tőled, hogy mindig itt legyél,
Mindig velem legyél!
|