-Roméo és Benvolio és a többiek a bandájuk már elkészültek mikor megjelent Mercutio.

-Lám,lám de csinos valaki!-ment oda Roméo-hoz.

-Jaj Merctio ne légy gyerekes megvannak a meghívók vagy nincsenek?

-Meg!.kiáltott fel Mercutio.

-Á ez tökéletes!De várj.nem mehetünk el!-mondta Roméo.

-Mert felismernek!

-Hát akor nem nagyon figyelted a rádiót mert azt mondták,hogy ez nem akármilyen bál hanem álarcosbál!

-Jó nyertél!-mondta Roméo.

-Na induljunk!

-Roméo végig ideges volt,hogy vajon felismerik-e őket vagy nem?!

-Roméoék oda értek.

-Minden símán ment.

-Roméo szét nézett de ekkor megpillantotta Roselinet amint hegyeg egy Capulet fiúval.

-És Roméo rögtön letett a lányról.

-Táncolt mindenki és ő csak állt és nézelődött.

-Megpillantotta Juliette-t.

-Egy darabig figyelte a lányt.

-De amikor vége lett a zenének akkor elkeztek egymásnak énekelni.

-És a végén elcsatant egy csók.

-Mind a ketten tudták,hogy megtalálták az igaz szerelmet.

-De amikor vége lett a zenének és Juliette édesanyja Izabella észre vette őket röktön szétszedte őket és szőrnyű balhé lett.

-Juliette rohant dadájához.

-Dadus.dadus ő az a szerelmem szeretem őt!!!

.Ki ő hogy hívják mond elnekem.

-Ő Roméo Montague a család legfőbb elensége!!!!!!

Neeeeeeeemmmm!!!!!!!!!!!!!!!!!!

-Közben Roméo oda akart menni.

-De nem Roméo nem mehetsz oda gyere tünyünk el innen!!!!!!-mondta Benvolio.

-Hirtelen ki tört a csend mert mindenki el ment.

-És vége lett a bálnak.